Rengeteg tévhit van a közhiedelemben a vagyonmegosztással kapcsolatban, sok szabályt félreértelmeznek a válófelek. Fontos azonban tisztában lennünk a jogainkkal, lehetőségeinkkel, hogy a válás után a vagyonmegosztáskor se érjenek meglepetések. Most hoztam Nektek 4 tévhitet a vagyonmegosztás szabályairól.

1. tévhit: "Minden vagyon közös, amit esküvő után szerzünk meg!"

Ez nem igaz, sok olyan vagyonod lehet, amiben nem kell osztozkodnod a volt házastársaddal, ilyen például:
· amit ajándékba kaptál, legyen az készpénz vagy ingatlan
· amit örököltél
· vagy a fenti kettő bármelyike értékéből vásárolt dolgok

A házasságban szerzett vagyonunk alapesetben közös vagyonnak számít, viszont ezen kívül lehet még különvagyonunk is. Ha a szüleidtől kaptál egy lakást vagy jelentősebb pénzösszeget ajándékba, esetleg örököltél, majd házasságkötés után ebből a lakás árából vesztek egy új lakást (mert mondjuk egy másik városba szeretnétek költözni), az új lakás továbbra is a Te különvagyonodba fog tartozni, a csere miatt – hiába az esküvő után „közösen” vásároltátok – még nem válik közös vagyonná.

Sőt, ha az ajándékozás vagy az öröklés a házasságkötés után történik, az továbbra is a különvagyonodba fog tartozni, azon nem kell osztozkodnod.

2. tévhit: "A volt házastársam személyi kölcsönt vett fel a házasságunk alatt, de ezért én nem felelek, mert nem írtam alá, hogy kezes leszek"

Sajnos ez az állítás sem igaz, az adósság ugyanúgy a közös “vagyon” részét képezi, csak negatív előjellel, ezen is osztozniuk kell a válófeleknek vagyonmegosztáskor, nem kell hozzá adóstársnak vagy kezesnek lenni.
Ez alól kivétel, ha kötöttetek vagyonjogi szerződést erre vonatkozóan, illetve ha a hitelfelvételhez kifejezetten nem járultál hozzá (tehát csak az nem elég, hogy nem tudtál a hitel felvételéről).
Fontos tudni, hogy az életközösség megszűnése után felvett hitel viszont már nem válik közös vagyonná akkor sem, ha a vagyonfelosztás még nem történt meg. Ebből a szempontból a vagyonközösség végdátumának meghatározása döntő lehet, milliók is múlhatnak rajta.
Jó hír viszont, hogy a hitel összegén osztozni kell, tehát te csak az 50%-áért lehetsz felelős és kizárólag a közösvagyonnal, a külön vagyonoddal nem felelhetsz ezekért a hitelekért (szemben a volt házastársaddal, aki mint hitelfelvevő, a különvagyonával is felel érte). Ettől eltérő, kedvezőbb százalék is kijöhet, vagy akár a volt házastársad vállalhatja a teljes tartozásának rendezését is egy közös megállapodás keretében.

3. tévhit: "Öt év házasság után minden vagyon közös és 50-50%-ban kell osztoznunk."

Sokan gondolják azt, hogy 5 évnyi házasság után minden közös és osztoznunk kell rajta. Ez nem így van.
A tévhit onnan jöhet, hogy van egy olyan szabály, amely szerint 5 évnyi házasság után azon különvagyonhoz tartozó vagyontárgyak válnak közös vagyonná, amelyek a mindennapi életvitelt szolgáló szokásos mértékű felszerelések, berendezési tárgyak helyébe lépnek.
Nézzük mit is jelent ez, mire kell figyelni!
1. ezekről a tárgyakról beszélünk: azok a kisebb értékű vagyontárgyak, amelyeket valamelyik fél még a házasság előtt saját pénzén vásárolt. Azok a tárgyak, amelyeket már a házasság alatt a közös vagyonból vásároltatok, természetesen rögtön közösvagyonnak számítanak.
2. 5 évnyi házasság: az öt évet a házasság első napjától kell számolni (nem úgy, mint más vagyonjogi kérdéseknél), nem az együttélés kezdetétől
3. a mindennapi életvitelt szolgáló tárgyak: például TV, laptop, kávéfőző, fotel, bármi, amit a mindennapi életben közösen használtok és nem haladja meg a „szokásos” mértéket
4. szokásos mérték: a vagyonközösség vagyoni/jövedelmi helyzete alapján kell egyedileg meghatározni, nem a közhiedelmet kell alapul venni és nincs rá törvényben meghatározott egzakt szám sem
5. és a legfontosabb, hogy akkor válik közös vagyonná, ha a tárgy helyébe lép, tehát a vagyontárgy még a különvagyonhoz tartozik, de ha a vagyontárgyat eladjuk és abból veszünk egy új vagyontárgyat (pl. lecseréljük a TV-t), az már közös vagyonnak számít

4. tévhit: "Ha a földhivatalban 50%-ban vagyok tulajdonos, akkor is jár a házunk fele, ha a volt párom a különvagyonából többet tett bele."

Sokan gondolják úgy, hogy a földhivatali nyilvántartásban bejegyzett tulajdoni hányad felülírja a vagyon eredetét, de ez nem így van.

Tehát hiába az 50-50%-os tulajdoni hányad egy ingatlanon, vagyonmegosztáskor a vásárláskor beletett pénzt (és annak eredetét) kell nézni. Ha az egyik fél a különvagyonából (örökség, ajándékozás) fizette az ingatlan egy részét, – mivel a különvagyon helyére lépő vagyon is különvagyonnak számít – az a rész továbbra is az ő különvagyona fog maradni, csak a további, fennmaradó részen kell a válófeleknek osztozniuk.

Ez alól természetesen kivétel, ha vagyonjogi szerződésben a felek máshogy rendelkeztek, ha közösen máshogy állapodnak meg a vagyonfelosztáskor vagy ha a különvagyont az a fél, aki a házvásárlásra fordította, kifejezetetten a közösvagyonba “utalta”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy kifejezetten nyilatkozott, hogy azt szeretné, hogy ez a vagyon a jövőben közös legyen. Utóbbi eset a gyakorlatban ritka, de természetesen lehetséges.

Vagyonmegosztáskor sok idegeskedést kerülhetünk el, ha le tudunk ülni egymással és át tudjuk beszélni a vagyoni helyzetünket és a megosztás menetét. Ebben segítségetekre lehet egy mediátor is. Ha szükségesnek érzed, keress bizalommal elérhetőségeimen!

SOMLYÓ BALÁZS

A célom, hogy olyan lehetőségeket mutassak a válásban lévőknek, amivel emberi módon le tudják zárni a házasságukat. Egy lehetőség nem csak saját maguk, hanem a közös gyermek miatt is.
Erről szól a válásimediáció.hu.