Miben kell megegyeznünk?
Törvényi követelmény, hogy a válófelek 5 pontban közösen megegyezzenek ahhoz, hogy közös megegyezéssel fel lehessen bontani a házasságot.
Mi lesz a gyermekkel?
A válás idejére is van lehetőség ideiglenes megállapodásokat kötni, a megegyezésnek pedig részletesen tartalmaznia kell a szülői felügyeleti jogot és a kapcsolattartást.
Gyakori kérdések
A válással kapcsolatban a felekben gyakran ugyanazok a kérdések merülnek fel, ezeket egybe gyűjtve itt találod.
A válás lépései
A válás lépéseiről és az egyes lépésekben történő eseményekről ezen az oldalon olvashatsz.
A MEDIÁCIÓS MEGEGYEZÉS ELŐNYEI A BÍRÓSÁGI DÖNTÉSSEL SZEMBEN
Nyertes-nyertes helyzet nyertes-vesztes helyett
A mediációs eljárás során a mindkét fél számára megfelelő, közös megállapodás megkötése a cél.
Gyorsabb
A mediációs megállapodás rövid időn belül (néhány héten/hónapon belül) megszülethet, ez után rövid időn belül kimondják a válást. Ezzel szemben tényállásos bírósági eljárás során a döntésre sokszor éveket kell várni.
A másik fél megérti az ÉN álláspontomat is
Mindkét félnek lehetősége van saját álláspontjának ismertetésére és átbeszélésére, így a mediáció közben a konfliktus más megvilágításba kerülhet, ezzel is segítve a megállapodást.
A döntés lehetősége a válófeleké
A döntés lehetősége (és felelőssége) a Feleké, míg a bíróságon a bíró dönti el a kérdéseket a végzésében.
Önkéntes
A mediáción való részvétel önkéntes, így az a tapasztalat, hogy az ilyen formában kötött megállapodásokat nagy százalékban a Felek önként be is tartják.
Jövőorientált
A mediáció során nem arról beszélünk (szemben a bírósággal), hogy miért romlott meg a kapcsolat, hanem arra keressük a megoldást, hogy hogyan élnek a Felek a válás után.
Mindenben dönthetünk
A bontóperben csak a törvényben meghatározott kérdésekben születhet döntés, egyéb kérdéseket csak külön perben lehet tárgyalni. Ezzel szemben a mediációs megállapodásban egyszerre dönthetnek a Felek minden kérdésben.
Emberi kapcsolatok javulnak
A mediációs eljárás sajátossága, hogy javulhat a Felek között a kapcsolat, így hosszabb távon is fenntartható az együttműködés, mely például közös gyermek esetén nélkülözhetetlen.
A mediátor személye választható
A mediátor személyét a Felek választják, a bírót pedig hivatalból jelölik ki. Előbbi esetében így olyan mediátor választható, akiben mindkét fél megbízik.
Különbség a tényállásos és a megegyezésen alapuló bontóper között
Magyarországon házasságot felbontani csak bírósági úton lehet. Sok mindenen múlhat a válás gyorsasága és nem utolsó sorban a költségek alakulása. Amennyiben a feleknek nem sikerült (minden) járulékos kérdésben megegyezniük, de válni szeretnének, akkor úgynevezett tényállásos bontásra kerül sor. Ez esetben a bíró a megromláshoz vezető okok feltárásával bizonyosodik meg arról, hogy a házasság menthetetlenül és véglegesen megromlott. Szükség esetén a bíróság kérheti szakértők, tanúk (szülők, rokonok, barátok) bevonását is és elküldhet párterápiára is. Amennyiben az egyik fél nem szeretne válni, nagy valószínűséggel a család magánéletét részletesen be kell mutatni a bíróság előtt, hogy megbizonyosodjon a bíró arról, hogy az életközösség megszűnt és a kapcsolat helyreállítására már nincs is lehetőség. Ez akár évekig is elhúzódó jogi procedúra lehet.
A vagyonmegosztással kapcsolatos megállapodásban is segítséget nyújtunk. A megállapodás végrehajtása után a vagyonmegosztás le is zárul, nem szükséges újra a bíróságra menni.
A közös lakás használata
Mire a Felek a megegyezést tárgyalják vélhetően az életközösség már megszűnt, tehát az egyik fél elköltözött a korábban közösen használt lakásból, vagy valamilyen formában felosztották a lakás használatát.
Ez persze nem azt jelenti, hogy szükségszerű ezt az állapotot fenntartani, ezért váláskor a közös ingatlan használatát újra kell tárgyalni és dönteni kell arról, hogy ki és milyen feltételekkel használhatja azt tovább, Közös használat esetén arról is érdemes dönteni, hogy ki mely részeket használhatja önállóan és melyeket használják a Felek közösen.
A használat nem egyenlő a tulajdonjoggal, utóbbiról a vagyonmegosztáskor kell egyességet kötni.
Házastársi tartás
A házastársi tartásról – amennyiben arra valamelyik Félnek külön igénye van – is a válási megállapodás keretein belül kell dönteni. Meg kell határozni, hogy ki, kinek, milyen formában és összegben, mennyi ideig biztosítja volt házastársának a válás után a tartást.
Erre akkor kerülhet sor, ha valamelyik fél önhibáján kívül nem képes biztosítani magának a létminimumhoz szükséges jövedelmet.
Szülői felügyeleti jog gyakorlása
A régebbről ismert „gyermekelhelyezés” kifejezést az új Polgári Törvénykönyv Családjogi törvényének bevezetésével a szülői felügyeleti jog gyakorlásan váltja fel. Nem csak a név változott, hanem a jelentés is.
Fő szabály szerint a szülőket közösen illeti meg a felügyeleti jog, akár együtt laknak a gyermekkel, akár nem, de ettől eltérő megállapodás is születhet, így a jogokat megosztva is gyakorolhatják a szülők, illetve megállapodhatnak úgy is, hogy a jogokat csak az egyik szülő gyakorolja.
A közös szülői felügyelet nem jelent egyenlő arányú váltott gondoskodást.
A gyermekkel való kapcsolattartás
Meg kell állapodni abban, hogy melyik szülő mikor, milyen módon tartja a kapcsolatot a gyermekkel – így például, hogy mikor ki viszi iskolába, kinél van hétvégén, nyári szünetben, hogyan osztják fel a szülők az ünnepeket, és hogyan jut el a gyermek az egyik szülőtől a másikig.
Közös szülői felügyelet esetén ez elhagyható, illetve a kapcsolattartásnak elegendő lehet csak a sarokpontjait szabályozni, a Válófelek igényei szerint.
Gyermektartás
A külön élő szülő milyen formában járul hozzá a gyermek gondozásához – például havi juttatással vagy egy nagyobb pénzösszeggel, esetleg ingatlan tulajdonjogának átruházásával.
Havi juttatás esetén meg kell állapodni az összegről, valamint arról is, hogy ezt a díjat milyen időközönként – és milyen formában – vizsgálják felül a Felek.
Közös szülői felügyelet esetén ez elhagyható, illetve megállapítható kiegészítő tartásdíj is arra az esetre, ha valamelyik szülő a másiknál nagyobb összeggel járul hozzá a gyermek mindennapjaihoz.
Irodánk a gyermekközpontú válást támogatja
Mivel a válás hónapokig is elhúzódhat, lehetőség van akár az első mediáción is a végleges megállapodás megkötéséig ideiglenes megállapodást kötni. Ez a megállapodás kifejezetten a válás időszakára szól, nem befolyásolja a végleges megállapodást.
A későbbi félreértések elkerülése érdekében célszerű az ideiglenes megállapodást minél hamarabb megkötni, mely jó tapasztalatul szolgálhat a végleges megállapodás tárgyalásakor – a szülők addigra már rendelkezni fognak egyfajta gyakorlati módról tapasztalattal, melyet véglegesíthetnek vagy igény szerint módosíthatnak.
A bíróság jóváhagyásáig a szülők megegyezhetnek arról, hogy kinél kerül elhelyezésre a gyermek, milyen formában tartja a kapcsolatot a másik szülővel, de bírósági végzés nélkül egyik szülő sem zárható ki a szülői felügyeleti jog gyakorlásából.
Válás után a bíróság által jóváhagyott megállapodás szerint kell eljárni, melyről feljebb olvashatsz.
A megállapodás készítésekor gondolni kell minden olyan részletre, amely később kérdéseket vethet fel.
Ilyen például az, hogy a gyermek kinél tartózkodik a tanszünetekben, hogy biztosítva legyen mindkét szülőnek a lehetőség a gyermekkel közös nyaralás szervezésére, de gondolni kell például a gyermek iskolakezdésével járó plusz kiadások fedezésére is.
Válásra specializálódott mediátorként segítek Nektek ezen kérdések végigtárgyalásán.
A válás tényállásos bontás esetén hosszú folyamat, az esettől függően néhány évet vesz igénybe.
Ezzel szemben mediációs folyamattal kezdődő válás esetén, a mediáció maximum 4 hónapig tarthat (de általában ennél rövidebb idő is elegendő a megállapodás kialakításához), a válást pedig amennyiben nincs gyermek, akkor az első, ha pedig közös gyermek is van a házasságból, akkor a második tárgyalási napon mondhatják ki.
A mediációs folyamattal így lényegesen lerövidíthetjük a válás idejét.
Nem, a mediációs folyamathoz nincs szükség ügyvédre, a közvetítői eljárás során a mediátor segíti a válófeleket az eljárás során.
A megállapodás után a bíróságon pedig a válófelek önmagukat tudják képviselni, nincs szükség külön jogi képviseletre, hiszen csak arról kell nyilatkozniuk, hogy továbbra is fenntartják a megállapodásban foglaltakat és kérik a bíróságtól a házasság felbontását.
De, amennyiben a felperes (aki beadja a keresetet) nem megy el az első tárgyalásra, a bíróság meg fogja szüntetni a tárgyalást. Az alperesnek is ajánlott megjelenni a bíróságon, hiszen el tudja mondani álláspontját és tájékoztatást kap jogairól és kötelességeiről.
Igen, de nem kötelező. A jelenlegi szabályozás értelmében el lehet válni úgy, hogy nem történik meg a vagyonmegosztás, tehát utóbbi nem feltétele a válás kimondásának.
Persze praktikus a vagyont is a válás alatt szétosztani. 9Érdemes a mediáció során átbeszélni a közös vagyon felosztását is és arról is megállapodni.
A vagyonmegosztással kapcsolatos mediáció során részletesen tájékoztatjuk a feleket a lehetőségekről.
A mediáció elindításához a Kapcsolati oldalon keresztül lépj velünk kapcsolatba. Egy kötelezettségmentes telefonbeszélgetés után árajánlatot adunk a folytatásra.
Amennyiben a másik válófél is tud a mediációról és nyitott arra, hogy ebben a formában történjen a válás, úgy időpontot egyeztetünk első alkalommal 1-1 külön egyeztetésre, majd közös mediációs ülésre. Gyakran a felek már annyira elkötelezettek a válás mellett, hogy külön egyeztetés nem is szükséges.
Amennyiben a másik fél számára még nem ismert, hogy te mediációval szeretnéd a válással kapcsolatos kérdéseket tisztázni, úgy a 2002. évi LV. (a közvetítői tevékenységről szóló) törvény szerint egy alkalommal felkereshetjük őt és felajánlhatjuk neki a lehetőséget a mediációra. Amennyiben elfogadja, elindulhat a mediációs folyamat, ellenkező esetben – mivel a mediáción való részvétel önkéntes – viszont nem tudjuk a mediációt elindítani.
Természetesen igen. Vannak olyan esetek, ahol a mediációs folyamatot nagyban segíteni tudja egy szakértő bevonása. Tipikus példa a vagyonjogi mediáció során egy ingatlan értékbecslő szakértő felkérése az ingatlan jelenlegi értékének meghatározására.
A szakértő bevonását bármelyik fél kezdeményezheti. A szakértői költségeket a felek általában közösen, egyenlő arányban megosztva viselik, de ettől eltérő teherviselésben is megállapodhatnak. A szakértő személyét a felek választják meg.
Igen, a mediátort a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény kötelezi a titoktartásra. A mediátort az üggyel kapcsolatban még a bíróság sem kötelezheti tanúvallomásra.
Ezen kívül alapesetben a megállapodás tartalma is bizalmas, azt bármelyik fél csak előzetes írásos beleegyezés birtokában használhatja fel. A válási mediációnál a megállapodás tartalmának bírósági felhasználásáról a feleknek külön nyilatkozni szükséges. Ennek elmaradása esetén a bíróságra a törvény szerint nem nyújtható be a megállapodás.
Ezen szabályokkal van biztosítva a bizalmas légkör a mediáción.
A mediációs költségeket általában a felek egymás közt egyenlő arányban megosztva szokták viselni. Vannak esetek, amikor ettől eltérő költségarányt vállalnak a felek, ezt a közvetítői szerződés aláírása előtt – a mediációs folyamat kezdetekor kell jelezni.
A költségeket a mediátor által kibocsátott számla ellenében a szerződésben foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni.
További kérdésed lenne vagy szeretnél mediációt kezdeményezni?