Itt mindent megtalálsz,
Válassz a témák közül, mi érdekel?
Különköltözés válás előtt, mehetek vagy maradjak?
Ha együtt maradtok…
Ritka, de szerencsés eset az, amikor a pár mindkét tagja egyszerre és nyugodt körülmények között jut el arra az elhatározásra, hogy elválnak.
Sok esetben, ha a párok eljutnak odáig, hogy eldöntsék, hogy elválnak, már heves vitákon és néhány fenyegetésen, egymás életének megnehezítésén is túl vannak.
Nagyon nehéz ebben a környezetben hosszú ideig élni, ezért a válófelek minél hamarabb lépni akarnak és a megoldást találni, de félnek attól, hogy elveszítik a házukat.
Másik ok lehet, hogy egyik félnek sincs anyagi lehetősége a különköltözésre. Nem olcsó egy albérletet kibérelni és fenntartani, sokaknak ezért nem is lehetséges opció a vagyon felosztásáig a különköltözés (van, akinek még ez után sem, mivel a közös vagyon szétosztása után nem marad annyi pénz, hogy új lakást vegyenek – ilyenkor a meglévő lakás kerül kettéosztásra).
Ebben a helyzet rendezésére a legjobb megoldás a gyors válás, a bíróság évekig elhúzódó tárgyalása helyett alternatív vitarendezés – mediáció – választása lehet a megoldás.
Ha külön költöztök…
Sok esetben a felek között annyira megromlik a viszony, hogy a megoldást a különköltözésben látják.
Ilyenkor két kérdés szokott elsőre felmerülni:
Hogyan tovább?
Tudni kell, hogy ha a legkisebb bőröndünkbe beleszórunk néhány napra elegendő cuccot és elindulunk a nagyvilágba, az még nem számít végleges elköltözésnek, főleg, ha néhány napon belül visszatérünk az otthonunkba (persze számolnunk kell azzal, hogy a másik fél már nem lát szívesen és esetleg lecseréli a zárat, ellehetetleníti a bejutást – ebben az esetben, mivel jogod van bemenni a lakásba, kérheted a hatóság segítségét, de minden nappal nehezebb a visszatérés).
Érdemes tehát jól átgondolni, hogy elindulunk-e és hogy hol fogunk lakni a jövőben, valamint hogy ennek finanszírozásához van-e elegendő pénzünk.
Így elveszítem a lakást?
Természetesen attól, hogy elköltözöl a lakásból, még nem veszted el a tulajdonod, de utalást teszel arra, hogy máshol szeretnél a jövőben lakni, ezt a bíróságon figyelembe vehetik. Az sem mindegy, hogy úgy költözöl el, hogy egyébként minden adott volt a maradáshoz vagy akár életveszélyben érezted magad. Utóbbi esetén semmiképp se várj, de egyébként érdemes konzultálni egy ügyvéddel a jogaidról vagy elindítani egy mediációs eljárást, ahol már az első alkalmon lehetőség van tisztázni a szándékokat és nem kétségek között lenni hónapokig.
Válás menete 2025-ben
Ma Magyarországon tényállásos és közös megegyezésen alapuló válást lehet kezdeményezni. Nézzük mindkét típus sajátosságait.
A tényálláson alapuló válás
Amennyiben nincs közös megegyezés, a válás tényálláson fog alapulni. Ez azt jelenti, hogy a válással kapcsolatos kérdésben a bíróság fog dönteni, miután meggyőződött arról, hogy a kapcsolat helyreállíthatatlanul megromlott. Ehhez tanúk, pszichológus és egyéb szakértők is bevonhatóak, melyek költségei mind a válófeleket terhelik.
Ilyen váláskor az első lépés a válás kezdeményezése a bíróságon, amelyhez ki kell tölteni a keresetlevelet, szükség lesz az anyakönyvi kivonatok és egyéb dokumentumok másolatára, valamint az illeték befizetésére. Bármelyik fél kezdeményezheti a válást, akkor is, ha a másik fél nem szeretne válni.
Ez után a bíróság kb. 2-3 hónappal későbbre kitűzi az első tárgyalás időpontját. A tárgyaláson a felperesnek (aki beadta a válási keresetlevelet) személyesen meg kell jelennie, különben az ügyet a bíróság nem folytatja. A bíróság meg fogja próbálni a feleket kibékíteni és fel akarja tárni azokat a tényeket, amik a kapcsolat megromlásához vezettek. Meg kell győződnie, hogy nem helyreállítható a kapcsolat. Miután ez megtörtént, a tárgyalások arról szólnak, hogy miként kerüljön rendezésre a válás járulékos 5 kérdése (erről itt olvashatsz bővebben).
Ezen kívül egy jogszabály kötelezi a bíróságokat, hogy biztosítsanak lehetőséget a kiskorú gyermekeknek is, hogy elmondják az álláspontjukat, ezért a bíróságok levélben keresik meg a gyermekeket és invitálják a tárgyalásra.
Miután ezek lezajlottak, a bíróság végzésben dönt a kérdésekről és kimondja a válást. Az, hogy ez hány tárgyalás alatt zajlik le, az ügy bonyolultságától is függ, az időtartamot pedig a bíróság leterheltsége is meghosszabbíthatja. A jelenlegi gyakorlatban találkozni lehet 3-5 éve húzódó válásokkal is.
Ha már zajlik a válás, de időközben mindkét fél belátja, hogy egy közös megállapodás felgyorsíthatja a folyamatot, gyorsabban és kevesebb stresszel rendezhetőek a kérdések, utólag is lehetőség van a mediáció mellett dönteni.
Ilyen esetben:
- Keress meg egy mediátort
- Az általa adott igazolással jelezd a bíróság felé, hogy az ügyet mediáció keretében kívánjátok folytatni (ekkor a bíróság a mediáció végéig felfüggeszti az ügy tárgyalását)
- Állapodjatok meg a mediáción
- A mediációs megállapodással jelezzétek a bíróságon, hogy folytatható a tárgyalás
- A következő tárgyaláson már megállapodáson alapuló válásként kezelik az ügyet
Megállapodáson alapuló válás
Ha mindkét fél nyitott a közös megegyezésre (vagy legalábbis a bíróság helyett az alternatív vitarendezésre) lehetőség van a megállapodáson alapuló válásra.
Első lépésként keressetek egy mediátort, aki külön-külön egyeztetni fog mindkettőtökkel, tájékoztat a részletekről és előkészíti a közös találkozót.
A következő alkalommal már mindkét fél részt vesz a mediáción, ahol a mediátor különböző módszerekkel segíti a feleket a megállapodáshoz vezető úton. A kötelező 5 kérdéskörön kívül (erről itt olvashatsz bővebben), szemben a bírósággal, lehetőség van további kérdések tárgyalására is. Fontos tudni még, hogy a mediáción nem kell bizonyítani, hogy a kapcsolat helyreállíthatatlanul megromlott. A mediációs alkalom maximum 3 óra hosszú, az alkalmak száma a feleken is múlik, de a folyamat nem tarthat tovább 4 hónapnál.
A mediációs megállapodással lehet a bíróságon kezdeményezni a válást. Ki kell tölteni a keresetlevelet és szükség lesz még néhány dokumentum másolatára és az illeték befizetésére is. Általában az utolsó mediációs alkalmon a szükséges dokumentumokról és további lépésekről a mediátor tájékoztatja a válófeleket.
A bíróság már az első tárgyaláson kimondhatja a válást, amennyiben nincs közös gyermek. Ha van, akkor legkorábban a második alkalommal hozhatja meg az erről szóló végzést a bíró.
A következő alkalommal már mindkét fél részt vesz a mediáción, ahol a mediátor különböző módszerekkel segíti a feleket a megállapodáshoz vezető úton. A kötelező 5 kérdéskörön kívül (erről itt olvashatsz bővebben), szemben a bírósággal, lehetőség van további kérdések tárgyalására is. Fontos tudni még, hogy a mediáción nem kell bizonyítani, hogy a kapcsolat helyreállíthatatlanul megromlott. A mediációs alkalom maximum 3 óra hosszú, az alkalmak száma a feleken is múlik, de a folyamat nem tarthat tovább 4 hónapnál.
A mediációs megállapodással lehet a bíróságon kezdeményezni a válást. Ki kell tölteni a keresetlevelet és szükség lesz még néhány dokumentum másolatára és az illeték befizetésére is. Általában az utolsó mediációs alkalmon a szükséges dokumentumokról és további lépésekről a mediátor tájékoztatja a válófeleket.
A bíróság már az első tárgyaláson kimondhatja a válást, amennyiben nincs közös gyermek. Ha van, akkor legkorábban a második alkalommal hozhatja meg az erről szóló végzést a bíró.
Mennyi idő alatt zajlik le a válás?
Nagyban függ, hogy sikerül-e megegyezni a törvény által előírt kérdésekben vagy sem.
Kedvezőtlen esetben (amennyiben nem sikerül közös megegyezésre jutni), a kereset beadása után néhány hónapon belül elkezdődik az első tárgyalás, de innentől kezdve még akár évek, mire kimondják a válást. Nem ritka, hogy ez alatt a közös gyermekek nagykorúvá válnak.
Szerencsésebb esetben, amennyiben sikerül közös megegyezésre jutni, a megegyezés aláírásától számítva általában 3-6 hónapon belül sikerülhet hivatalosan is befejezni a válást. A megegyezéshez minimum egy mediációs alkalom szükséges, de mivel több évnyi közös életet kell lezárni, általában egynél több alkalom szükséges. Ez a részfolyamat viszont nem tarthat tovább, mint 4 hónap.
Hány év különélés kell a váláshoz?
Semennyi, a válásnak nem feltétele a különélés, sok esetben a válófelek anyagilag meg sem tudják oldani, hogy külön költözzenek. Vannak olyan esetek, ahol a már elvált felek továbbra is kénytelenek egy fedél alatt élni, mert nem tudják eladni a lakásukat vagy a felosztott vagyon nem lenne elegendő külön lakhely biztosítására.
A válás feltétele a közös megegyezés (mediációs megállapodás) vagy hogy a kapcsolat úgy megromoljon, hogy az már semmilyen módon ne legyen helyreállítható. Ha van egy kis esély is a javításra (és nincs közös megállapodás), a bíróság valószínűleg meg fogja kísérelni a kapcsolat helyreállítását (például párterápiával).
A vagyonmegosztás
A vagyonmegosztás egy nagyon összetett kérdés, amivel kapcsolatban sok tévhit van. Ezek közül most eloszlatunk hármat.
A válás kimondásához nem kell a vagyont felosztani
A válás kimondásához az alábbi öt témakörben kell megegyezni:
1. Utolsó, közösen használt lakás sorsa
2. Házastársi tartás
3. Szülői felügyeleti jog gyakorlása
4. A gyermekkel való kapcsolattartás
5. Gyermektartás
Tehát a válásnak nem feltétele (és a bontópernek nem is része) a vagyonfelosztás, ezt a válási folyamattól külön kell kezelni.
A vagyonfelosztás alapja az életközösség - ezzel kell számolnod
Sok tévhit van arról, hogy mely vagyont kell szétosztani és mit nem. Házassági vagyonszerződés nélkül az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
a házasság megkötésével házassági vagyonközösség jön létre, valamint ezzel egy időpontban a házassági életközösség is létrejön. Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve nem kell bizonyítani az együttélést, azt a törvény bizonyítás nélkül is vélelmezi.
Amennyiben viszont a házastársak a házasság előtt korábban már együtt éltek, a vagyonközösségi rendszert ettől az időponttól kell számolni. Ettől az időponttól kezdve az életközösség tényleges megszűnéséig a házastársak osztatlan közös vagyonába kerül minden, amit akár együttesen, akár külön-külön megszereznek (kivéve, ami a házastársak különvagyonába tartozik – pl. vagyonközösség előtti vagyon, öröklés, ajándékozás stb.)
Ebből következik, hogy egy ingatlan, jármű akkor is közös tulajdonnak számít, amennyiben a házasság alatt közösen vásárolták, ha csak az egyik házastárs van megjelölve tulajdonosként.
A bíróság nélkül is lehet döntetni a vagyon felosztásáról
Amennyiben a házasság megkötésekor készült vagyonszerződés, a vagyont az életközösség megszűnésekor e szerint kell felosztani.
Ellenkező esetben, amennyiben a felek között egyetértés van vagy mediáció keretében megállapodnak, azt vagyonmegosztási megállapodásba foglalva a vagyont e szerint kell felosztani.
Amennyiben a felek között nincs egyetértés és a kérdést nem kívánják mediáció útján rendezni, a felek vagyonjogi pert indíthatnak egymás ellen, mely végén a bíróság dönt a vagyon felosztásáról.